Minden természetes gyógymód és egészség megőrzési módszer alapja egy modell, amellyel igyekeznek megragadni az emberi létezés mibenlétét, annak mozgatóit és gyökerét. A történelemben számos jobb-rosszabb modell született az emberre. Az egyik ilyen modell pl. a klasszikus orvostudomány modellje, ami szerint az ember a test és kész. A pszichológia az embert testre és elmére bontja, vagy a legújabb trendek test-elme egységben aposztrofálják. A vallások testről és lélekről beszélnek, néha megjelenik a szellem fogalma is. A jóga abban különleges, hogy ember modellje öt rétegből áll, amellyel a legtöbb módszerhez képest jobban megközelíti a valóságot, ezért hatékonyságában kiemelkedő.
Emberi lényünk persze nem bontható rétegekre, hiszen egy bonthatatlan egység vagyunk, azonban a megértés és a problémák megoldása érdekében az elemzés nagyon hasznos lehet.
Lássuk, miképpen gondolkodunk a jóga elvei szerint, amikor is a lényünket alkotó rétegeink alapján elemezzük önmagunkat. Legközelebb pedig már konkrétabb példák alapján vizsgáljuk meg, hogyan tarthatjuk magunkat egészségesen mindennek ismeretében.
Az embert alkotó öt réteg
A problémákat mindig a gyökerüknél kell megragadjuk ahhoz, hogy hatékony eredményeket érjünk el egészségünk megőrzésében, vagy visszaszerzésében. A jóga ember-képének legalsó, legdurvább szintjén a fizikai test áll, amelynek részletes feltérképezésében orvostudományunk a történelemben először hihetetlenül kimagasló eredményeket ért el. A fizikai test betegségei azok, amelyek a legtöbbünk számára már kézzelfogható problémaként jelentkeznek, így lényegében betegségnek akkor nevezzük a problémát, ha már a fizikai testünkön mutatkozik. Tudnunk kell azonban, hogy amikor a fizikai testben megjelenik egy működési zavar, nagyon valószínű, hogy az valamelyik finomabb rétegünkben már jóval régebb óta jelen volt.
A fizikainál egyel finomabb szinten az energia-test áll. Ezt gyakran finom fizikai testnek is szokás nevezni, hiszen annyira közel áll még a megszokott hétköznapi test-tapasztalatunkhoz, hogy szinte tapintani lehet. Lényünk energiamezeje azonban a fizikainál finomabb erőtér, amelynek ugyanúgy megvannak a maga működési szabályai, mint a fizikai testünknek – gondoljunk csak a vérkeringésre, az idegek és a belső szervek működésére, stb. Energia-testünkben azonban ezek a működések nem érhetők olyan könnyedén tetten, hiszen ahhoz, hogy vizsgálhassuk őket kifinomult érzékelésre van szükség. Az energiamezőnk műszeres vizsgálata még nem elég meggyőző, ezért a klasszikus önvizsgálati módszerek több eredményre vezetnek ezen a területen.
Az elme az energiamezőnknél is finomabb működési tulajdonságokkal bír. A harmadik szinthez az elme működések tudatos területe tartozik. A tudatunkban folyó gondolatok, érzelmek, érzések azok, amelyek ennek a rétegnek a tartalmát jelentik, s amelyek nagymértékben befolyásolják létezésünk milyenségét. Sokszor hallani, olvasni mostanában, hogy a gondolataid meghatározzák a sorsod. Igen. A jóga szellemében is igaz ez, hiszen a tudattartalmunk nagyban befolyásolja azt, hogyan működik szervezetünk, milyen változások állnak be benne az idők folyamán, vagy hogy képesek vagyunk-e kilábalni egy adott problémából, ha már az megjelent. Tudatunk tisztán tartása ezért elengedhetetlenül fontos.
A negyedik szint még mindig az elme mezeje. Azonban ez már ismeretlen világ, mert tudatunk nem terjed ki az elme egész területére, annak nagyobbik része rejtve marad előlünk, s csak időnként jövünk rá, hogy befolyással van életünk egészére. Ez a tudattalan felmérhetetlen tárháza. Az itt működő befolyásoló tényezők úgy hatnak ki életünkre, hogy sokszor még hosszas belső munkával is nehéz megállapítani, hogy pontosan mi is van a háttérben. A jóga ehhez különleges eszközöket használva mégis hozzá segít, de ezekről az eszközökről majd legközelebb. Most első körben ismerjük meg azt az öt réteget tartalmazó rendszert, amiben a későbbiekben gondolkodhatunk.
Ötödik szinten az elmét is meghaladjuk. Ezt a jóga filozófiája öröm-testnek nevezi. Itt már minden amit mondani lehet, nem érvényes, hiszen meghaladva az elme szintjét, túl kell lépnünk a verbalitáson. A verbálisan kimondható dolgok csak az elme folyamatokban, vagy az annál durvább területeken vannak segítségünkre, s még ott is meglehetősen korlátozott formában. Itt, ahol lényünk legfinomabb régióiba tekintünk, a szavak elenyésznek és értelmüket vesztik. Ez a dolgok önmagukban látásának a területe, az a szint, ahol már nincs bennünk tévedés, nincs bennünk hiba, nincs bennünk kérdés. Ez az a tér, ahol mindannyian egységben olvadunk össze.
A betegségek oka
Manapság divatos azt mondani, hogy minden betegség lelki eredetű. Az óvatosabbak úgy fogalmaznak, hogy a legtöbb. Ez azonban a jóga fent bemutatott elemzésében egyáltalán nem igaz. Az tény, hogy bár egy betegség gyökere a fent említett öt réteg bármelyikéből kiindulhat, de legalábbis az alsó négyből biztosan, hatása érezhető lesz mindegyikben. Példának okáért vegyünk egy térdfájdalmat, amely mögött egy ízületi gyulladás van. Ha ez a betegség fizikai eredetű, akkor is változásokat fog okozni az energiaáramokban. De befolyásolja a tudattartalmat is, elménk megtelik a fájdalommal és az ahhoz kacsolódó gondolatokkal. Tudattalanunkban is változást idéz elő, hiszen elindíthat tudattalan elmefolyamatokat, vagy új nem kívánatos drive-okat hozhat létre. Ugyanakkor teljes mértékben képes eltakarni előlünk legtisztább önmagunk fényét is.
De ugyanígy van ez akkor is, amikor a probléma mondjuk az energetikai vagy az elme egyik szintjéről indul ki. Hatása megmutatkozik minden régióban.
Ez azonban kezünkbe adja a megoldást is. Ha minden régióban tapasztaljuk a probléma hatását, akkor bármelyik területet kezelve hathatunk a probléma gyökerére is. Természetesen leghatékonyabban akkor oldjuk meg a problémát, ha közvetlenül a gyökerénél ragadjuk meg azt, de a jóga eszköztárában általában minden területen támadunk egyszerre.
Mivel a jóga egy ötrétegű modellben tekint az emberre, ezért a jóga egészség-képe ebben az öt rétegben vizsgálja a rendet és a helyes működést. Ez az öt réteg a fizikai testet, az energia mezőnket, az elménket és a felsőbb értelmünket, valamint a legbelső, legfinomabb igaz lényegünket szemlélve láttatja meg velünk azt az utat, azokat a teendőket, amelyek elvezetnek minket a kiegyensúlyozott állapothoz, az egészséghez. Ez az út azonban mindig önmegismeréssel is jár, mivel önelemzés nélkül, önmegértés nélkül és önfejlesztés nélkül nem állíthatjuk helyre sohasem teljesen a belső harmóniánkat.
A betegségek kezdete
Munkám során nagyon sok emberrel találkozom és sokukkal elbeszélgetek az életükről. Azt tapasztalom, hogy a legtöbben attól félnek, hogy valamilyen fizikai betegségük alakul ki, illetve akkor fordulnak hozzám, ha már ki is alakult. A fizikai betegségek olyan problémát jelentenek legtöbbünk számára, ami már valódi akadály, hiszen ha kialakulnak, akkor nem tudjuk végezni a munkánkat, esetleg nem tudjuk ellátni a családban a kötelességeinket, vagy egyszerűen csak akadályoznak a megszokott dolgainkban. Pedig nem árt tudnunk, hogy nem a fizikai betegség az, ami a valódi problémát jelenti. Előző cikkünkben említettük, hogy vannak olyan betegségek, amelyek eredete fizikai szintre vezethető vissza. A legtöbb betegséggel azonban nem ez a helyzet. Ahhoz, hogy egy betegség kialakuljon több összetevőnek kell együtt állni. Ezen összetevők megfelelő konstellációja nélkül nem alakul ki a betegség. A következő összetevőkről van szó:
- hajlam (ez lehet genetikai, azaz öröklött, de lehet spontán kialakuló is)
- fizikai kiváltó tényező
- energetikai gyengülés
- mentális nyitottság
Ha ez a négy terület megfelelő időben jelen van, akkor a betegség megjelenik. (Hagyományosan hozzá szoktunk még venni egy területet, amit most azért hagyok ki, mert sokan félremagyarázták ezt a tényezőt, s a téves nézetek helyreállítása végett, a későbbiekben sokkal részletesebben szeretnék még rá kitérni – ez a karmikus hatás.)
A hajlam az adott betegségre nem feltétlenül a szokásos öröklött hajlamot takarja ebben az esetben. Ugyanis kialakulhat bennünk az idő múlásával, a lelki állapotaink alakulásával, a minket ért környezeti hatások révén is olyan hajlam, amit különben nem örököltünk meg egyik elődünktől sem. Ilyen pl. ha valaki átesett egy csúnya arcüreg gyulladáson, akkor a későbbiekben már nagyobb valószínűséggel esik abba bele újra sajnos akár gyengébb körülmények között is. Egy ilyen esetben a fizikai kiváltó tényező mondjuk a hideg, ami az arcot éri a hűvös napokon. Azonban ha energetikailag stabil és jól feltöltöttek vagyunk, akkor még ez sem elegendő a betegséghez. Energetikailag le kell gyengülnünk hozzá. Ha ez is adott, akkor még szükséges hozzá egy mentális állapot, nyitottság, ami lehetővé teszi, hogy a betegség valóban szomatizálódjon. Az indiaiak úgy mondják, hogy mikorra egy betegség fizikai szinten megjelenik, már legalább három hónapja beteg az ember az elméjében. Ez azt jelenti, hogy a fizikai szinten megjelenő betegség mögött már egy jó három hónapos mentális folyamat áll. Ha nem is tényleges három hónapra kell itt gondolni, akkor is hosszabb idő telik el. Ilyenkor számos dolog történik az elmében. Pl. megpróbál a probléma megoldódni, mielőtt kifejeződne. Azaz az ember sokszor belül, ösztönösen, vagy tudattalanul, magában keresi a megoldást. Ha ez sehogy nem sikerül, csak akkor alakul ki a tényleges betegség.
Mivel tehát a kialakult betegség mögött a fenti tényezők mindegyike egyforma szerepet játszik, ezért mindegyikkel egyformán kell foglalkoznunk. Tudnunk kell a hajlamainkról. Kerülnünk kell a fizikai kiváltó tényezőket, hiszen minek csiklandozzuk az oroszlán orrát? Meg kell tartanunk energetikai töltöttségünket – hogy hogyan tegyük ezt, arról még lesz szó bőven. És nem utolsó sorban foglalkoznunk kell az elménkkel, azaz saját magunkkal, belső működéseinkkel, a személyiségünkkel.
Hogyan vegyük észre a betegséget még kialakulása előtt?
Ez nem könnyű feladat, de megéri megtanulni. A hajlam, amiről az imént is beszéltünk, tulajdonképpen fizikai, energetikai és mentális folyamatok összessége, ezért vizsgálható saját magunk számára is. Ha megismerjük a hajlamainkat, akkor könnyebben tudjuk beazonosítani a kiváltó tényezőket is. Nincs más dolgunk, mint energetikailag jó magasan feltöltött állapotot létrehozni, és megismerni a saját elménket. Ha az elménkben képesek lennénk felismerni azokat a folyamatokat, amelyek végső soron a kialakuló testi problémák mögött vannak, akkor nem kellene a testen azoknak megjelenni. Ha meg tudnánk akadályozni azt, hogy az elménk végső soron megadja az engedélyt a test megbetegedéséhez, akkor egészségesek maradnánk. Ehhez csupán az kell, hogy megszüntessük az elmében lévő betegséggyökeret, betegség-okot vagy betegség engedélyt.
Lehetséges ez egyáltalán?
Igen. Saját elménk feltérképezése és belső folyamataink megismerése nyújt ebben segítséget. Több eszközünk is van, azonban az a helyzet, hogy mindegyiket magunkon kell alkalmazni, vagyis mások nem fogják tudni a mi elménkben lévő anomáliákat megoldani. Ez rossz hír a lustáknak és azoknak, akik félnek önmagukkal szembenézni. Sajnos belőlük van a több. Pedig önmagunk igazi megismerése az út ahhoz, hogy az elme feltárja saját magunk előtt a titkait.
Miért gyógyít az önismeret?
A jógában számos olyan technika alakult ki, amelyek módosult tudatállapotot hoznak létre. A módosult tudatállapotok bizonyos esetekben alkalmasak arra, hogy az ember beletekintsen saját belső folyamataiba, hogy megpillanthassa elméje működését. Ilyenkor olyan összefüggések is feltárhatók, amelyek különben teljesen rejtve maradnak előttünk.
Az önmegfigyelésnek és önmegértésnek a technikái között relaxációs és meditációs gyakorlatok vannak, túl persze az önmegismerés legdurvább gyakorlatain, a testgyakorlatokon, ahol valójában az önismeret lényege elindul. A testünk megfigyelése, a testünk reakcióinak tudatosítása, az érzékelés finomítása és fejlesztése a jóga testgyakorlatok célja, de e-mellett közben a test és az elme összefüggéseire is rábukkanhat a jó megfigyelő. Aztán amikor már a testgyakorlatokban megedződött figyelmet finomabb változásokra irányítjuk, azaz a testről átvisszük a figyelmet a légzésre, akkor még érdekesebb, még rejtettebb összefüggéseket látunk meg az elme és a légzés működése között. Aztán ezt a kifinomított tudatosságot magára az elmefolyamatokra irányítjuk, amivel tudatossá tehetők a mélyen áramló tudatfolyamatok is. Ez már a relaxáció és a meditáció területe.
Amikor valaki meditációt gyakorol, nagyon gyakran még ebben a kezdeti stádiumában felfedezi a diszharmóniát és képes ellene tenni, képes kiegyensúlyozni magát, mielőtt az fizikai problémává alakulna. Az önismeret tehát különösen fontos szerepet játszik a jóga nézőpontjából abban, hogy valóban egészséges, hasznos és békés életet éljünk.
A helyes hozzáállás
Ha valaki így tekint önmagára, azaz külső és belső folyamatok együttes és egymásra ható áramlására, amelybe aktív cselekvőként beleszólásunk van, akkor életének irányítása, egészségének megszerzése és megtartása már nem egy távoli, elérhetetlen vágyálom, hanem elérhető cél. Aki így néz önmagára, annak a betegség jel, üzenet, amelyet a saját lénye küld saját magának. A mélyebb tudatosság küld a felszíni tudatosságnak. Ha ezt megértjük, akkor nem megszabadulni akarunk majd a testi bajainktól, hanem felfedezni, hogy mi áll mögötte, feltárni, hogy mit lehet tenni, miben kellene változni, s aztán az egészség természetes velejárója lesz ennek a folyamatnak.
Forrás: www.purnam.hu/Bálint János