A neandervölgyi ember étrendjének 80 százalékát a mamutokhoz és gyapjas orrszarvúkhoz hasonló nagytestű növényevők húsa, maradék 20 százalékát pedig zöldségek tették ki – állapították meg a tübingeni Senckenberg Központ emberi evolúciót és ősi környezetet kutató tudósai, akiknek elsőként sikerült számszerűsíteniük, hogy pontosan mekkora arányban fogyasztottak zöldséget a mai ember mintegy 40 ezer évvel ezelőtt kihalt rokonai.
A tübingeni intézmény biogeológusaként dolgozó Hervé Bocherens vezette nemzetközi kutatócsoport két belgiumi lelőhelyről származó 45-40 ezer éves állatcsontokat tanulmányozott – írta a Science Daily tudományos-ismeretterjesztő portál.
Az állati maradványok közelében neandervölgyi emberektől származó csontokat is feltártak. Az emberi csontokban lévő kollagén izotópos vizsgálata révén a kutatók megállapították, hogy a neandervölgyiek étrendje jelentősen eltért a többi ragadozóétól. A kollagén a fő alkotó fehérje a különböző szövetekben, köztük a csontokban és a bőrben lévőkben.
„Korábban úgy feltételeztük, hogy a neandervölgyiek ugyanazokkal a táplálékforrásokkal éltek, mint a környezetükben élő állatok” – mondta Bocherens. Majd hozzátette, minden ragadozónak megvan a saját módszere, és rendszerint a kisebb zsákmányokat részesíti előnyben, ám a neandervölgyiek elsődlegesen a nagytestű növényevőkre – mamut, gyapjas orrszarvú – specializálódtak.
A kollagénminták elemzésével a kutatóknak azt is sikerült kimutatniuk, hogy a neandervölgyiek étrendjének nagyjából 20 százalékát növényi anyagok tették ki, ami azért fontos megállapítás, mert tudományos körökben már évtizedek óta heves vita folyik erről a kérdésről.
„Ebben a tanulmányban a világon elsőként sikerült számszerűsítenünk, hogy mekkora arányban szerepelt növényi eredetű táplálék a késő neandervölgyiek étrendjében” – mondta Bocherens, hozzátéve, hogy hasonló eredményekre jutottak a kőkorszaki emberek esetében is.
A tübingeni kutatók reményei szerint az eredményeik közelebb visznek annak megértéshez, hogy mi okozta a neandervölgyiek kihalását nagyjából 40 ezer évvel ezelőtt. Bocherens szerint a kutatók egyre több és több bizonyítékot halmoznak fel azzal kapcsolatban, hogy az étrend nem volt döntő tényező eltűnésükben.
A kutatók a Journal of Human Evolution és a Quaternary International című tudományos folyóiratokban számoltak be eredményeikről.
(https://www.sciencedaily.com/releases/2016/03/160314091128.htm)
– Washington, 2016. március 16., szerda (MTI) –